Itt a jó idő az utakat ellepik a motorosok, nosztalgiával gondolok az elmúlt éveimre, amikor volt szerencsém megtapasztalni milyen az, amikor felpattansz a kétkerekű járgányra akár csak potyautasként, és megcsap az élet íze, ezt szeretném szavakba önteni nektek.

Motorozni olyan mintha egy más dimenzióba kerülnél, ha motorra ülsz, átszellemülsz. Nem hittem sosem, de a szabadságnak illata van, és a levegőt harapni lehet. Szó szerint érzed, hogy élsz!

A motorozás egy életérzés, szokták mondani és valóban az, nem lehet szavakkal leírni, de ha egyszer felülsz a gépre biztosan nem hagy hidegen. Ahogy érzed a levegő illatát, érzed a szél simogatását, és motoron ülve a kilátás is más mintha autóból szemlélnéd a környezetted.

 A sebesség szabadság, már értem miért jó nagy sebességgel repeszteni, nem csak adrenalin, ez több annál. Kanyargós utakon te és a motorod ez egy nagy kaland, egy olyan pillanata az életnek, amiért érdemes élni, mámoros boldogság, nincsenek korlátjaid, erősnek érzed magad és szabadnak. Ez az a filozófia szerintem, ami oly sok embert megragad, és összeköti a motorosokat. Bajtársiasság, ismeretlen ismerősök, akik beszéd nélkül is a barátaid. Mindannyian tudják mi az amit ad nekik ez az erős gépszerkezet, és ezért összetartanak, jó egyedül motorozni, de az is egy nagy élmény, amikor csapatban száguldanak. Személy szerint nézni is szeretem, ahogy egymás után hajtanak el egy ilyen motoros találkozó alkalmával, büszke férfiakat látok és már egyre több büszke nőt is, akinek szenvedélyé vált a motorozás. Jó látni ezt, egy kicsit átjön abból a mélyről jövő „szeretünk motorozni” érzésből, ami hajtja őket.

Én nem tudok motorozni, de utasként volt már benne részem, és azóta is keresem a lehetőséget, hogy felpattanhassak valaki háta mögé egy hosszú túrán, hogy lássam, ahogy az út kanyarog előttem, lássam, ahogy a táj szélsebesen változik körülöttem, ez egy kaland, ez egy érzés, ami semmi mással nem lehet összetéveszteni!